A júniusi hónap kevesebb bejegyzést hozott ezen a blogon, de ez nem a kevés, hanem inkább a sok munkával magyarázható... A következő napokban szeretném kicsit felturbózni a tempót, meglátjuk, mennyire sikerül. Ma egy igen édes meglepetésről lesz szó, az egyik gyümölcsfánk sikertörténetéről.
Egy hat éve ültetett őszibarackfáról van szó, amelyről korábban már gyakorlatilag lemondtunk. Minden évben hozott rügyeket, leveleket és virágokat, de ezt is csak egyes ágakon, gyümölcsöt pedig csak hírből ismert. Egy kicsi, fiatal növénynél ezt még tolerálja az ember, de 5 év után az a döntés született, hogy váltani kell. Egyrészt a fa helyére is szükség lett a terjeszkedő veteményeskert miatt, másrészt utolsó próbálkozásként esélyt akartunk adni neki egy néhány méterrel arrébb is, mégpedig közvetlenül a "vadon" mellett, a nádas szomszédságában. Mivel a barack a homokos talajt szereti, az egészet megbolondítottuk egy talicskányi ipari homokkal, amely éppen feleslegessé vált, és amelyet a földdel együtt a földlabda alá öntöttünk.
Ezen az epzódon még mindig nevetnem kell, nem tudom eldönteni, hogy végül is megölni vagy megmenteni akartuk-e szerencsétlen növényt... Idén tavasszal még a metszése is elmaradt, ennyire nem bíztunk benne. Ami a megdöbbentő, hogy - akármit is csináltunk jól - a dolog működik. Olyannyira, hogy a napokban el vagyunk látva gyönyörű és édes barackokkal. Nincs tanulság, nincs mély magyarázat, legalábbis nem látszik.
2013. június 30., vasárnap
2013. június 29., szombat
Természetes kiválasztódás...
Amikor néhány héttel ezelőtt magunkhoz vettünk egy kiskutyát, sejtettük hogy a döntésnek lesznek előnyei és hátrányai is. A környezetünkben, az életünkben korábban kialakult egy működő rendszer, ami az új szereplővel gazdagabb lesz, másrészt viszont alighanem bonolultabb is. Nos, természetesen akadt gond a kutyával, most egy ilyenről, illetve egy lehetséges megoldásról fogok röviden beszámolni.
Korábban említettem a büdöske nevű virágot, amelyet azért ültettünk a fák tövébe és a a kert különböző pontjaira, hogy illatával távol tartsa a hangyákat, tetveket. Akkoriban próbálkoztunk a növény magról való szaporításával is, ez azonban tökéletes kudarcot vallot. Rendkívül lassan fejlődő, szánalmas kis palántákat kaptunk csupán. Egy idő után aztán arra lettünk figyelmesek, hogy a kiültetett bolti virágok sem növekednek normális ütemben... Nem volt nehéz kapcsolatba hozni az ügyet a kutyus minden megrágcsáló viselkedésével. Feltehetően ami elűzi a tetveket, az ebben az esetben magához vonzza a kutyát. Kellemetlen... A büdöskével való kísérletezést egyelőre fel is adtuk. Itt az egyik utolsó példány babok és káposzták között:
Akadt helyette viszont más. A virágmagok nem drágák, földdel és lelkesedéssel pedig el vagyunk látva, ezért általában több dologgal próbálkozunk egyszerre. A magról ültetett körömvirágok gyönyörűen fejlődnek, és még a jégverést is gond nélkül túlélték. Ez a faj - amellett, hogy szép és változatos gyógyhatásokkal bír - állítólag szintén alkalmas a kártevők távol tartására. A képen látható "csomagból" néhányat már szét is ültettünk ennek megfelelően.
Korábban említettem a büdöske nevű virágot, amelyet azért ültettünk a fák tövébe és a a kert különböző pontjaira, hogy illatával távol tartsa a hangyákat, tetveket. Akkoriban próbálkoztunk a növény magról való szaporításával is, ez azonban tökéletes kudarcot vallot. Rendkívül lassan fejlődő, szánalmas kis palántákat kaptunk csupán. Egy idő után aztán arra lettünk figyelmesek, hogy a kiültetett bolti virágok sem növekednek normális ütemben... Nem volt nehéz kapcsolatba hozni az ügyet a kutyus minden megrágcsáló viselkedésével. Feltehetően ami elűzi a tetveket, az ebben az esetben magához vonzza a kutyát. Kellemetlen... A büdöskével való kísérletezést egyelőre fel is adtuk. Itt az egyik utolsó példány babok és káposzták között:
Akadt helyette viszont más. A virágmagok nem drágák, földdel és lelkesedéssel pedig el vagyunk látva, ezért általában több dologgal próbálkozunk egyszerre. A magról ültetett körömvirágok gyönyörűen fejlődnek, és még a jégverést is gond nélkül túlélték. Ez a faj - amellett, hogy szép és változatos gyógyhatásokkal bír - állítólag szintén alkalmas a kártevők távol tartására. A képen látható "csomagból" néhányat már szét is ültettünk ennek megfelelően.
2013. június 22., szombat
Az épület (hő)modellje
A sörkollektor üzembe állításával kapcsolatban eléggé megakadtak a munkálatok, ebben persze szerepet játszik az a tény is, hogy nyáron vajmi kevés szükség van erre az eszközre. Ezt az időt is fel lehet használni azonban bizonyos mérések elvégzésére, amelyek később remélhetőleg segíteni fogják az elkészült kollektor hatásainak értékelését. Enélkül igencsak a sötétben tapogatóznánk, hiszen emlékezet alapján nem nagyon lehet objektív képet alkotni arról, hogy egyrészt mennyit változott az adott helység klímája tavaly óta, másrészt pedig az is teljesen esetleges, mit fog érni az eszköz más körülmények között.
Modern szemlélettel és eszközökkel persze ez nem lenne nagy kihívás, de ilyen szemmel nézve az egésszel felesleges lenne foglalkozni. Így aztán vettem a bátorságot, hogy elkezdjek egyszerű módszerekkel kísérletezni. Egyelőre nincs garancia, hogy ezek célra vezetnek majd, de a próbálkozás nem árthat. A megmért hőmérsékletek kiértékelése az egy szobából álló épület egyszerű modelljén alapszik:
Műszaki tudományokban vagy fizikában jártas olvasóknak nincs ebben különösebb újdonság, aki viszont csak a jelöléseket ismeri, az talán zavarba jön. Ez egy áramköri modell, csak U helyett T, I helyett pedig Q szerepel. Mi köze ennek egy épülethez? Nos, ez egy hőáramkör. A hőenergia sok szempontból hasonlóan áramlik, mint az elektromos töltés, így az áramköri modellezés - mint általános rendszerleíró nyelv - minden további nélkül alkalmazható lehet. Mérnökök is gyakran alkalmazzák, elsősorban a félvezetőkön - tirisztorok, tranzisztorok, vagy akár egy laptop processzora - keletkező hő elvezetésének tervezésekor.
A feszültség helyett persze ilyenkor hőmérsékletet kell érteni, amely szintén egy helyhez kötött fizikai jellemző, az áram helyett pedig hőteljesítményt, amely ezt kiegyenlíteni igyekszik. A hőellenállásunk - a kis téglalap a vezetéken - jelen esetben nem más, mint az épület szigetelését jellemző elem. Az ellenállás tulajdonsága ugyanis, hogy az áthaladó áram hatására feszültség esik rajta, itt pedig azt láthatjuk, hogy az áthaladó hőteljesítmény hatására "hőmérséklet esik", tehát a szigetelés két oldalán különbség keletkezik. Elvégre ezért is építettük be.
A C-vel jelzett hőkapacitás funkciója sem sokkal bonyolultabb, ez az elem akkor hatásos, ha változás történik a rendszerben. Például jól ismert folyamat, hogy a víz lassabban melegszik fel (és hűl le), mint a levegő, ezért is járunk vízpartra üdülni. A víz hőkapacitása nagyobb, sokkal inkább szereti megtartani a hőmérsékletét (pont ahogy a kondenzátor a feszültségét). Ezzel együtt azért a beltéri levegő sem nulla kapacitású, legalábbis egyelőre nem merek így számolni. A napi csúcshőmérséklet bent valószínűleg időben később jelentkezik, mint odakint, és ha kint hirtelen lehűlés következik be - mondjuk egy zivatar miatt - azt nem érezzük meg rögtön odabent is.
Ez a modell önmagában spártai egyszerűségűnek tűnhet, de a valódi elhanyagolások majd a mérések kiértékelésekor következnek... Az egyenletekkel és ezekkel a részletekkel - no meg a mérés nehézségeivel - később jelentkezem.
2013. június 13., csütörtök
Borsóvirágok
A nagy esőzések után most volt lehetőség kiszabadulni a kertbe, és szembesülni a gyomok térhódításával. Ezúttal szalmával folytattuk a mulcsozást széna helyett. A leglátványosabb jelenség pillanatnyilag a borsó virágzása.
Aki látja a halvány fehér pontokat, annak nyert ügye van, tudja, hogy hol kell majd a hüvelyeket keresni. Bár a borsó a legelső tavaszi vetések egyike volt, másodvetésként viszonylag későn is érdemes próbálkozni vele. Nálunk már ez a generáció is kibújt a földből. A tavalyi termés nagyon ízletesre sikerült, már alig várom a mostani eredményt.
Aki látja a halvány fehér pontokat, annak nyert ügye van, tudja, hogy hol kell majd a hüvelyeket keresni. Bár a borsó a legelső tavaszi vetések egyike volt, másodvetésként viszonylag későn is érdemes próbálkozni vele. Nálunk már ez a generáció is kibújt a földből. A tavalyi termés nagyon ízletesre sikerült, már alig várom a mostani eredményt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)