Első lefőzés

A cefre első lefőzésénél alapvetően három dologra kellett figyelnünk. Az első ezek közül, hogy a vodka - az első párlat - megfelelő ütemben csorogjon. Folyamatos, vékony sugarat szeretnénk látni egész végig, ez viszonylag gyors és egyben biztonságos főzést jelent. A csöpögés idegőrlően lassú tud lenni, ha pedig túl nagy tüzet gyújtunk, az képes lehet annyira felforralni a cefrét, hogy utat találjon a hűtőn keresztül az edényünkbe. Egy-két ilyen malőr idén is előfordult, főleg az üstök kezdeti felfűtésekor kell vigyázni. Az is segít, ha nem töltjük egészen tele az üstöt.

A második törekvés, hogy az alapanyagból a magok nagy részét ki akarjuk venni. Ez különösen a cseresznye esetében kritikus, mert annak a magja meglehetősen nagy ciántartalommal bír. A mag talán épp ennek köszönheti jellegzetes, keserű ízét is, de az aromát viszonylag kis mennyiségben is át tudja adni a pálinkának. Mi most egy kis lyukú műanyag hálón - egy közönséges, piros krumpliszsákon - préseltük át a cefrét. Rögtönzött megoldás volt (nem is készült róla kép), talán jövőre gyorsabb és tisztább módszert találunk.

A harmadik fontos dolog, hogy a hűtővíz hőmérsékletét szinten tartsuk. A szerkezet itt-ott szivárog, ezt időről időre pótolni kell, hogy a víz alul és felül is közlekedni tudjon.

A lepárlást addig folytattuk, amíg a megérkező 9-10 decis adag 20-25 százalék környékén tartalmazott alkoholt. Az alkohol az egyik első összetevő, ami elpárolog, ezért a maradékban ilyenkor már alig van szesz, cserébe viszont eszeveszettül savanyú, ami a jövendő italból nem hiányzik. A tesztekhez természetesen be kell szerezni egy fokolót. Remek eszköz, ha nem törjük össze, generációkon keresztül is szolgálhat. A cefre maradékát, a moslékot a komposztra öntöttük, illetve beforgattuk a kiürített ágyásokba.

Egy kis statisztika:
- ~60 kg cseresznyéből lett ~ 15 liter vodka
- ~60 kg almából lett ~19 liter vodka
- ~100 kg szilvából lett ~24 liter vodka