Próba, szerencse!

Egy-egy új "címke" nyitását mindig nagy eseménynek érzem ezen a blogon, ezért is kínos egy kicsit, hogy ezt a szálat mindjárt néhány hetes csúszással kezdem. Most már nem tehetek semmit, hogy ezen változtassak, ezért inkább kiemelem a helyzet előnyeit: mindjárt két lépést tudok közzétenni, így pedig az indulás a szokásosnál valamivel látványosabb lesz.

A történet valójában késő ősszel indult, amikor néhány málnának nevezett hosszú vesszőt ültettem a kerítés mellé, a gyökeres végével lefelé. Nem fűztünk hozzájuk hiú reményeket, de a tavasz első napjaiban látszott, hogy egy-két kivétellel megmaradnak majd. A március-áprilisi nagy havazások után  sor került a metszésre is, amelyről annak idején fényképek is készültek. A hosszúságot - ahogy az talán látszik is - nagyjából térdig érő szintre vágtuk vissza. A külön kiemelt csomó elvileg a málna egy jellegzetes betegségének tünete, ezektől is megszabadítottuk a növényeinket.

Nagyságrendileg három héttel később a vesszők nagyon szépen kihajtottak, igazán kíváncsi vagyok, hogy lesz-e belőlük valamilyen termés.